Ugrás a tartalomhoz

Nyíri Kristóf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nyíri János Kristóf szócikkből átirányítva)
Nyíri Kristóf
Született1944. június 2. (80 éves)
Rákoskeresztúr
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafilozófus,
egyetemi tanár,
akadémikus
KitüntetéseiSzéchenyi-díj (2009)
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyíri János Kristóf (Rákoskeresztúr, 1944. június 2. –) Széchenyi-díjas (2009) magyar filozófus, egyetemi tanár, szakterülete a nyelvfilozófia, kommunikáció-filozófia és filozófiatörténet. A Magyar Tudományos Akadémiának 1993-tól levelező, 2001-től rendes tagja, 1995 és 2005 között az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója, mely intézet az ő vezetése alatt indította el 2003. november 13-án a Magyar Virtuális Enciklopédiát.

Elméleti kutatásai mellett gyakorlati programok kezdeményezője, ezek között a 2001-ben kezdődött Mobil Információs társadalom című, az MTA és a T-Mobile égisze alatt zajló nemzetközi kutatása a legismertebb. Legújabb írásainak tárgya a képek szerepe a gondolkodásban valamint az időfogalom. 2012 júniusában jelenik meg Zeit und Bild: Philosophische Studien zur Wirklichkeit des Werdens[1] c. összefoglaló munkája. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora.[2]

Filozófiai pályaképe

[szerkesztés]

1968-ban diplomázott az ELTE Bölcsészkarán filozófia és matematika szakon. Nyelvfilozófiai kutatásainak középpontjába Ludwig Wittgenstein került, amihez kapcsolódva a hetvenes években az Osztrák–Magyar Monarchia szellemi életét dolgozta fel (Lukács György, Robert Musil, Bécsi Kör). 1974-ben jelent meg első kiadása a Lendvai L. Ferenccel közösen írt A filozófia rövid története: a Védáktól Wittgensteinig című kézikönyvüknek. Publikációi jelentek meg, nem csak magyarul, hanem németül és angolul is, a modern filozófiatörténet, az osztrák-magyar eszmetörténet, a nyelvfilozófia és a társadalomfilozófia köréből. Az 1980-as években a konzervativizmus és hagyomány témakörével foglalkozott, majd az írásbeliség és szóbeliség társadalom- és kommunikációfilozófiai kérdéseivel (Walter Jackson Ong, Hajnal István). Elemzéseinek központi fogalma ekkoriban a másodlagos oralitás lett, ami az írásbeliség kizárólagossága utáni korszak (média, számítógép, internet) ismeretátadási és -áthagyományozási formáit írja le.[3]

A kilencvenes évektől az informatikai eszközök használatának ismeretfilozófiai vonatkozásairól publikált. A 2000-es években az internet és a mobiltelefon elterjedésének filozófiai, társadalmi, oktatási hatásait tárgyalja. Fő tézise az oktatás és ismeretszerzés újkori kereteinek (tér, időbeosztás, időszak) fellazulása, ehhez kapcsolódva pedig a tekintély szerepének újraértelmeződése. Ekkortól Wittgensteinhez visszatérve a képi gondolkodás elsődlegességét elemzi tanulmányaiban. A képi gondolkodás sajátosságaira alapozva legújabb publikációiban az idő fogalmát és érzékelési sajátosságait kutatja.

1971 és 2004 között az ELTE oktatója, 1984-től tanszékvezető egyetemi tanár. Több külföldi egyetemen is tanított vendégtanárként (pl: Aarhus, Dánia). A nyolcvanas évek közepétől rendszeresen tanít Németországban, Ausztriában és az Egyesült Államokban.1990 szeptemberétől 1991 februárjáig Alexander von Humboldt-ösztöndíjjal a bochumi egyetemen kutatott. Publikációinak jelentős része külföldi kiadóknál és referált folyóiratokban jelent meg. 1993-tól az MTA levelező, 2001-től rendes tagja.

Tudományszervezés

[szerkesztés]

1995 és 2005 között az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója. A kilencvenes évek közepén internetes egyetem létrejöttét szorgalmazta, kísérleti kurzusokat indított. 2001-től kezdeményezésére elindult az MTA és a T-Mobil mobilkutatási projektje, amelynek keretében nemzetközi konferenciák valamint magyar, angol és német nyelvű kötetek keretében vizsgálták a mobilhasználat hatását a nyelvhasználatra, közösségszerveződésre, oktatásra, kultúrára és olyan filozófiai fogalmak újraértelmezésére, mint a hely, a személyiség, az idő.[4] A XXI. század tudományrendszere elnevezésű kutatási programjából két konkrét projekt indult:[5] egyrészt a Mindentudás Egyeteme sorozat,[6] másrészt a Magyar Virtuális Enciklopédia.[7]

Válogatott publikációi

[szerkesztés]
  • Elfelejtett képelméletek; BME GTK Műszaki Pedagógiai Tanszék, Bp., 2016 (Képi Tanulás Műhelye füzetek)
  • Kép és idő; Magyar Mercurius, Bp., 2011
  • "A konzervatív időnézet" (2011)
  • Mobilvilág. A kapcsolat és közösség új élményei; összeáll. Nyíri Kristóf; Magyar Telekom Nyrt., Bp., 2010
  • "Hundred Years After: How McTaggart Became a Thing of the Past" (2008)
  • "Film, Metaphor, and the Reality of Time" (2008)
  • "Visualization and the Limits of Scientific Realism" (2008)
  • "Szubjektív idő" (2008)
  • Mobiltársadalomkutatás. Paradigmák, perspektívák; szerk. Nyíri Kristóf; MTA–T-Mobile–Uniworld Khe, Bp., 2007 (A 21. század kommunikációja)
  • "Der Mobilgefährte im Breitbandstrom" / "Mobiltárs a szélessáv sodrában" (2006)
  • WRITINGS ON THE THEORY OF CONSERVATISM, 1975–2003 (in Hungarian)
  • "Idő és kommunikáció" (2007) / "Time and Communication" (2005)
  • Túl az iskolafilozófián. A 21. század bölcseleti élménye; szerk. Nyíri Kristóf, Palló Gábor; Áron, Bp., 2005
  • Hagyomány és képi gondolkodás; MTA, Bp., 2005 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • "The Networked Mind" (2005)
  • "Kritik des reinen Bildes. Anschauung, Begriff, Schema" (2004)
  • "Enzyklopädisches Wissen im 21. Jahrhundert" (2003)
  • "Towards a Knowledge Society" (2003)
  • "From Texts to Pictures: The New Unity of Science" (2003)
  • "Pictorial Meaning and Mobile Communication" (2003)
  • "Az MMS képfilozófiájához" (2002)
  • "Towards a Philosophy of M-Learning" (2002)
  • "Bildbedeutung und mobile Kommunikation" (2002)
  • "Hagyomány és képi gondolkodás" (2002)
  • "Képek mint eszközök Wittgenstein filozófiájában" (2002)
  • Mobilközösség – mobilmegismerés. Tanulmányok; szerk. Nyíri Kristóf; MTA Filozófiai Kutatóintézet, Bp., 2002 (A 21. század kommunikációja)
  • "Wittgenstein's Philosophy of Pictures" (2001)
  • Mobil információs társadalom. Tanulmányok; szerk. Nyíri Kristóf; MTA Filozófiai Kutatóintézet, Bp., 2001 (A 21. század kommunikációja)
  • A 21. századi kommunikáció új útjai. Tanulmányok; szerk. Nyíri Kristóf; MTA Filozófiai Kutatóintézet, Bp., 2001 (A 21. század kommunikációja)
  • "Bilder als Wissensvermittler in der Informationsgesellschaft" (2001)
  • "The Picture Theory of Reason" (2000)
  • "Szavak, képek, tudásegész" (2000)
  • "Nyitott tudomány, nyitott oktatás: Internet és interdiszciplinaritás" (2000)
  • Filozófia az ezredfordulón; szerk. Nyíri Kristóf; Áron, Bp., 2000
  • "Konservativ sein im Zeitalter des Internets" (1999)
  • "A virtuális egyetem filozófiájához" (1999)
  • "Információs társadalom és nemzeti kultúra" (1999)
  • "Multimédia és új bölcsészettudomány" (1999)
  • "Globális társadalom és lokális kultúra a hálózottság korában" (1998)
  • "Post-Literacy as a Source of Twentieth-Century Philosophy" (1998)
  • "Wittgenstein as a Philosopher of Secondary Orality" (1996)
  • "Hálózat és tudásegész" (1994)
  • A hagyomány filozófiája; T-Twins–MTAK Lukács Archívum, Bp., 1994 (Alternatívák)
  • "Thinking with a Word Processor" / "Szövegszerkesztővel gondolkozva" (1993)
  • "Wittgenstein and the Problem of Machine Consciousness" (1989)
  • Keresztút. Filozófiai esszék; Kelenföld, Bp., 1989
  • Európa szélén. Eszmetörténeti vázlatok; Kossuth, Bp., 1986
  • Lendvai L. Ferenc–Nyíri J. Kristófː A filozófia rövid története. A Védáktól Wittgensteinig; 3. jav. kiad.; Kossuth, Bp., 1985
  • Ludwig Wittgenstein; Kossuth, Bp., 1983 (A polgári filozófia a XX. században)
  • "Szabadpiac és tekintélyelvű társadalom: Angolszász liberális-konzervatív elméletek" (1981)
  • A Monarchia szellemi életéről. Filozófiatörténeti tanulmányok; Gondolat, Bp., 1980
  • A magyar marxista filozófia a két világháború között. Válogatás; vál., szerk. Nyíri Kristóf; Kossuth, Bp., 1979
  • A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn; szerk. Kiss Endre, Nyíri János Kristóf; Kossuth, Bp., 1977
  • A filozófia rövid története: A Védáktól Wittgensteinig (1974 – társszerző Lendvai L. Ferenc)
  • "Szemantika nélkül" (1970)
  • "Kant and the New Way of Words" (1970) / "Kant és a XX. század materializmusa" (1969)

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ 'Zeit und Bild: Philosophische Studien zur Wirklichkeit des Werdens'. [2012. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 27.)
  2. ↑ http://mpt.bme.hu/
  3. ↑ W.J. Ong: A szöveg mint interpretáció: Márk idején és azóta. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  4. ↑ [HVG-interjú 2008/39. sz. Kommunikálok tehát vagyok]http://hvg.hu/hvgfriss/2008.39/200839_Nyiri_Kristof_filozofus_Kommunikalok_tehat_.aspx Archiválva 2008. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. ↑ Fábri György: A kommunikációfilozófia gyakorlata. Világosság 2004/7
  6. ↑ Mindentudás Egyeteme I. kötet Utószó. Budapest Kossuth Kiadó 2004.
  7. ↑ http://www.enc.hu Archiválva 2016. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Virtuális Enciklopédia

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyíri_Kristóf&oldid=23937567”